A luxus életforma is nagy üvegházhatással jár, de igazában a dollármilliárdosok beruházásai azok, amelyek milliószorosra növelik a különbséget az átlagemberekkel – derül ki az Oxfam kutatóközpont friss környezetvédelmi jelentéséből.
A szén és a kőolaj átmenetileg nagyobb használata ellenére 2045-re elérnék a hazai klímasemlegességet.
A nyugati világ akkor hajlandó hozzájárulni a szegény országok környezetvédelmi költségeihez, ha Kína is ugyanígy tesz. Ez az új amerikai javaslat, melyet letettek az ENSZ környezetvédelmi világkonferencia (COP 27) asztalára Sarm-es-Sejkben.
Érzékletes képpel igyekezett felrázni a résztvevőket António Guterres az ENSZ 27. klímacsúcsán Egyiptomban.
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
Leültek és odaláncolták magukat a szerintük leginkább környezetszennyező magángépek elé.
Magyarországon a Nespresso kapszulák 47 százalékát gyűjtik vissza és dolgozzák fel a debreceni kapszula-újrahasznosító központban. Na de miből készül a kapszula és mi készül a kapszulából?
A klímaváltozás magasan tesz az egyenlőségre: túlnyomórészt azokat sújtja, akik a legkevésbé felelősek a globális felmelegedést okozó káros gázok kibocsátásáért. Sokan ezért úgy vélik, hogy a szolidaritás érvényesülésén lehet majd lemérni, mennyire lesz sikeres a 27. klímacsúcs. Vagyis, hogy mennyit hajlandóak áldozni a fejlett országok a fejlődők klímaharcának segítésére, és egyre nagyobb veszteségeik enyhítésére. Mik lesznek a fő témák és hol várhatók konfliktusok Sarm es-Sejkben? Beharangozó.
Egy kőolajvezeték szivárgása váltotta ki a haragjukat.
A Magvető című festményre zöldséglevest öntöttek a környezetvédők.
A pénz az utcákon és parkokban található szemét eltakarításának költségeihez járul hozzá.
Az energiaválság miatt felértékelődik az alternatív energiaforrások jelentősége, ezzel a hulladékhasznosítás szerepe is. Európa harminc legnagyobb hulladéktüzelésű erőműve között szerepel a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, ami Magyarország egyetlen ilyen létesítménye. A hvg.hu Fancsalszki Róbert, a Hulladékhasznosító Mű üzemvezetőjének segítségével járta végig a hulladék útját.
Törvénymódosítással nyitná tágra a kaput a védett természeti területek kiárusítása előtt a kormány, hogy pénzhez jusson. Ezzel tovább gyorsulhat az ország természeti kincseinek pusztulása.
Minden eddiginél jobb esélyt kínál a fák megmaradására városi környezetben egy Stockholmban kifejlesztett faültetési módszer. A technológia nem épp olcsóságáról híres, de Budapesten már jó eredményekkel kísérleteznek kedvezőbb árú, a helyi viszonyokra alkalmazott változatával. A Bakáts tér új fái már jól fejlődnek benne, és a Blahán is ezt alkalmazzák az egykori Nemzeti Színházból ittmaradt sitthalmok felett. Ráadásul nemcsak a fák fejlődnek jobban, de a városi özönvizek megelőzésében is fontos szerepet játszhat a Stockholm-módszer bevetése.
A felesleges halloweeni tököket két gyűjtőpontra lehet elvinni, innen jutnak el az Állatkert lakóihoz.
Ez a 425. madárfaj, amelyet sikerült itthon megfigyelni, sőt videó is készült róla.
Napjaink energiaválsága kapcsán felértékelődött az alternatív energiahordozók szerepe, a távfűtés-távhűtés pedig a hulladékok, a hulladékhők, és a különféle zöld energiák hasznosítását is lehetővé teszi. Magyarországon az 1900-as évek végén helyezték üzembe az első távhőrendszert, mára a lakások 15–16 százaléka távhővel fűt. Orbán Tibort, a Főtáv műszaki vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a távfűtés jövőjéről.
Napjainkban egyre égetőbb kérdést jelent a klímaválság, sorra jelennek meg a különböző hírek és cikkek, milyen problémákkal kell szembenéznünk a nem is olyan távoli jövőben.
Eljött a most vagy soha pillanata az éghajlati katasztrófa elkerülésére – figyelmeztetett az ENSZ kormányközi testülete.
Magyarországon az utóbbi évtizedben a gazdasági növekedés természetitőke-felélő volt, és elmaradt a humán tőke fejlesztése. A fenntarthatóság nem luxus, hanem a jólét és a válságállóság záloga – mondja Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára, a BMKE oktatója.
